"Petőfi - túra" Budapesten

A "Petőfi-túra" ötletét abból az ötödik osztályos irodalom tankönyvből merítettem, amelyből 1988 őszén kezdtem el tanítani.

Osztályfőnökként a saját osztályaimat igyekszem sokszor és sokféle helyre vinni (színház, mozi, múzeum, könyvtári foglalkozások, stb.), illetve azokat az osztályokat is, amelyeknél nem vagyok osztályfőnök, csak magyart tanítok. Úgy gondolom, maradandó élményeket szerezhetnek a tanulók ezeken a programokon. Ezek közé a tevékenységek közé tartozik az a budapesti irodalmi séta is, melyet a gyerekek neveztek el "Petőfi - túrának". Kilenc "állomást" érint a sétánk. Minden egyes állomáson mesélek, magyarázok, illetve egy-egy tanuló felkészül az általam kijelölt Petőfi-életrajz részeiből, és beszámol róla a helyszínen, hogy az hogyan kapcsolódik Petőfi Sándorhoz.

A séta első helyszíne a Deák tér 4-5. számú ház: itt található a volt evangélikus gimnázium épülete, amelyben Petőfi az 1833/34-es tanévben tanult.

Második állomás a volt Pilvax Kávéház (Pilvax köz 1-3.), melynek az eredeti épületét bár lebontották még az 1910-es évek elején, de újra felépítették nem sokkal később. A Pilvaxban fogalmazták meg a Tízek Társaságának fiataljai a híres 12 pontot, melyet Jókai Mór olvasott fel, illetve Petőfi itt szavalta el a Nemzeti dalt.

Harmadik helyszín a Március 15. tér: itt áll az a Petőfi-szobor, melyet 1882. október 15-én avattak fel. Ezt még a költőbarát, Arany János is megérhette, bár akkor már súlyos beteg volt. A Duna túlsó partján a Várnegyed is látható, ahonnan Táncsics Mihályt hozták ki a börtönéből 1848. március 15-én.

Negyedik állomás a Veres Pálné utca 24. szám alatti épület: 1844 telén itt lakott Petőfi Sándor.

A séta ötödik állomása a Királyi Pál utca 18-as számú ház, melyben már a feleségével, Szendrey Júliával lakott a költő 1848 augusztusában.

A hatodik helyszín a Nemzeti Múzeum, melynek terére a fiatal forradalmárok 1848. március 15-én délután 3 órára gyűlést hirdetettek. A szakadó eső ellenére is több ezer ember gyűlt össze, akik között szétosztották az addigra sokszorosított 12 pontot és a Nemzeti dalt.

A hetedik állomás a Múzeum körút és a Rákóczi út sarka, ahol az 1837-ben kapuit megnyitó Nemzeti Színház állt. (Pesti Magyar Színház volt az első neve.) A költő 1839 tavaszán itt próbálkozott a színészi élettel Rónai álnéven.

Nyolcadik helyszín a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca sarkán álló ház, amelyen emléktábla jelzi, hogy itt írta Petőfi a János vitézt 1844 őszén.

A kilencedik s egyben utolsó állomás a Kossuth Lajos u. 3.: E házban működött a Landerer - Heckenast nyomda, melyet 1848. március 15-én a márciusi ifjak lefoglaltak, s melyben több ezer példányban kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szabadsajtó udvarként is ismert ez az épület, mely elnevezés Petőfi Sándortól ered.