Október 23.

Október 22-én emlékeztünk meg az 1956-os eseményekről.

A műsorban Fleisz Liza, Haaz Tímea, Megyeri Gerda Liza, Végh Adrienn Zorka, Bárczi Csanád, Domán Csaba, Kristóf Mátyás, Nagy Péter Atilla 6. c osztályos tanulók vettek részt.

Felkészítő: Harmati Róbert tanár úr
Díszlet: Bu Györgyi tanárnő és Gilvácsi Györgyi tanítónő

Műsor

(zene: Beethoven: Egmund nyitány)

1945-ben végetért a második világháború. A kommunisták szépen hangzó ígéretekkel akarták megszerezni az ország irányítását. Ígéreteik közé tartozott az anyagi javak egyenlő elosztása, az emberek közti jogi egyenlőség, a gondolatok szabad hírdetése és a béke. Ezeknek valójában az ellentétei valósúltak meg. Anyagi javakban csak a kommunista vezetők dúskáltak, míg a nép nyomorgott, éhezett. Törvénytelenségek sorát követték el, hogy megszerezzék és megtartsák a hatalmat. Csak a saját véleményüket fogadták el, a más véleményeket hírdetőket bebörtönözték, esetleg meg is gyilkolták. A béke helyett pedig a félelem lett úrrá a lakosságon. A Szovjetunió vezetői ezeket örömmel fogadták.

De a magyar nép nem tört meg. 1956. év elején változások történtek a Szovjetunióban. A korábbi vezető, Sztálin törvénytelen cselekedeteit leleplezték és elítélték. Ez több közép- s kelet- európai országban is változásokat idézett elő. 1956. nyarán először Lengyelországban voltak nagy tüntetések, ahol szintén törvénytelenségek sorát követték el az elmúlt években. Ezeket a tüntetéseket erőszakkal leverték. A lengyelek mellett kiállva, a magyar egyetemi ifjúság tüntetést szervezett. 1956. október 23-án hatalmas tömeg gyűlt össze Budapesten. Ez a nagy tömeg felvonúlt a város több pontján. A hatalom birtokosai megréműltek a tömegtől. Félelmükben lemondtak a hatalomról és a nép körében népszerű Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek. Ez valódi forradalom volt.

(zene: Illés - Miért hagytuk, hogy így legyen)

Nagy Imre megígérte, hogy véget vetnek a törvénytelenségeknek. Tárgyalást kezdenek arról, hogy a Magyarországon lévő szovjet csapatokat vonják ki. A tömeg mégjobban fellelkesedett. Lelkesedésében még a fegyveres küzdelmet is vállalták a hatalom régi birtokosai ellen. Először a rádiónál dördűltek el a fegyverek. A tüntetők végül elfoglalták a rádiót, ahol elismerték, hogy éveken keresztül hazudtak az embereknek. A megbuktatott kommunisták tovább küzdöttek a hatalom megtartásáért. Az ország több városában is belelövettek a tüntetőkbe, sőt, a szovjet hadsereg erőit is igénybe vették.

Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.

Nincs már teendő, ez maradt,
csak ez maradt már menedékül.
Valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.

Zászlóink föl, ujjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra.
Selyem-színei kidagadnak,
ismét mienk a pesti utca.

Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
- Kire lövetsz, belügyminiszter?

(géppuska lövések hangja)

A Szovjetunió vezetői el akarták kerülni, hogy Magyarországon is erőszakkal vessenek véget a történteknek, ezért kezdetben tárgyalásokba bocsájtkoztak a Nagy Imre vezette kormánnyal. A tárgyalások eredményeként a szovjet hadsereget kivonták Magyarországból. De a Szovjetunió továbbra is kommunista uralmat akart Magyarországon. Miután Nagy Imre politikai elképzelései egyre távolodta a szovjetek elképzeléseitől, eldöntötték, hogy elsöprik a magyar forradalmat. De a magyar nép vállalta az egynlőtlen küzdelmet a világ legnagyobb hadseregével szemben. A hősies küzdelemben sok fiatal vesztette életét.

Végül 1956. november 4-én megindúlt a végső szovjet támadás. Ekkor már eldöntött tény volt, hogy Nagy Imrét eltávolítják Magyarország éléről és a szovjeteknek egy sokkal jobban megfelelő embert tesznek meg Magyarország vezetőjének. A magyar forradalmat a világ érdektelensége és a szovjet fegyverek verték le. A magyar nép körében ismét eluralkodott a félelem, de az új vezetők körében is jelen volt a nyugtalanság. Ez a nyugtalanság még azután is megmaradt, miután 1958-ban Nagy Imrét kivégezték.

Október 23-án azokra a nőkre és férfiakra emlékezünk, akik felemelték szavukat a törvénytelenségek, az igazságtalanság és a hazugságok ellen. Sokan életükkel fizettek ezekért. A sors úgy hozta, hogy sokan megélhették, hogy követeléseik 33 évvel később teljesűlhettek.

(zene: Elvis- Peace In The Valley)