A zene világnapja

"A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik."

Kodály Zoltán

Október elseje, amikor a világon mindenütt azenét ünneplik! Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét "A zene világnapjává" nyilvánította. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, illetve segít a különböző kultúrák zenéinek a megismerésében.

Az emlékműsor előadásában az 5.a osztály tanulói vettek részt: Domokos Csilla, Kiss Petra, Masaba Aida, Ozvári-Lukács Laura, Szőke Zsófia, Nagy Eliza, Rutz Dániel. A tanulók felkészülését Somogyiné Kovács Andrea segítette.

Az udvari szünetekben a tanulók közös éneklését Szalárdiné Szondy Adrien és Somogyiné Kovács Andrea koordinálta. Alsó tagozaton az Érik a szőlő, felső tagozaton pedig a Hull a szilva, Béres legény és Hej, Dunáról fúj a szél című népdalok csendültek fel.
A gyereksereg vidám csengő hangja szebbé varázsolta a napunkat. Köszönjük ezt nektek!


MŰSOR - iskolarádió
Zene: Narnia krónikája 0:58’


A zene kincseket rejt,
bánatot és bút feledtet,
örömöt, boldogságot ad,
vígságot és szelíd vigaszt.

A zene minden műfaja
Múzsák csodálatos hangja!
Bezengi az egész világot,
szolgálja a boldogságot!

Édesanyja dalát hallja a csecsemő,
és kíséri a dal, a zene, ha felnő,
majd ha eljön az élete végórája,
a dal, a zene lesz a búcsúztatója!

S ha majd felér a fáradt lelke a Mennyekbe,
a szférák zenéje lesz ott a kísérője!
A zene nagyon erős, hatásos csodaszer,
amely minket már életünkben egekbe emel!

Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére és javaslatára az UNESCO október elsejét a Zene Világnapjának nyilvánította 1975-ben. Azóta a világ minden pontján ezen a napon különös figyelmet szentelnek annak a csodának, amit zenének hívnak.

Zene: Beethoven: VI. szimfónia elejétől

Yehudi Menuhin ezekkel a szavakkal köszöntötte az első Zene világnapját: „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást… közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.”

A zene, mely az ember legősibb kifejezési formája, körülölel bennünket! Zenéje van a természetnek! A szél zúgása, eső kopogása, a madarak szárnysuhogása és énekei.

De zenéje van a tárgyaknak is! Akár a vonat zakatolása, az edények csörömpölése, az ajtó nyikorgása, de még a telefonunk billentyűzete is ad olyan hangokat, amit zenének nevezhetünk.

Az életünket keresztül-kasul szövi a zene, a bölcsőtől a sírig.

1979-ben az emberről, a civilizációról szóló üzenetekkel indult útjára a világűr felé a két Voyager űrszonda. Fedélzetükön aranyozott korongokon matematikai ábrákat, az embert ábrázoló képeket és m ntegy 90 percnyi zenei anyagot vittek, többek között Bach zenéjét, a III. Brandenburgi verseny részletét. A tudósok, akik az emberiség üzenetét összeállították úgy gondolták, hogy az ember fejlettségének, kultúrájának, békés szándékának leghatékonyabb kifejező eszköze a zene.

Zene: Bach: III. Brandenburgi verseny 4:49’ fokozatosan hangosítva

A zene a legnagyobb jótétemény, amit a halandók megismerhetnek ¬ fogalmazta meg Joseph Addison az 1600-as években. Valóban. A zene kincs, önmagában egy csoda: véges számú hang végtelen számú dallammá alakul át benne. Sokféle muzsika öleli körül mindennapjainkat. Fülünkbe duruzsol utcán, biciklizés vagy munka közben, amikor szomorúak vagy boldogok vagyunk, amikor szépet vagy elrettentőt érzékelünk. A legmegbízhatóbb társunk: félelmek nélkül elmerülhetünk benne anélkül, hogy csalódást okozna. Bátorít, lelkesít, vígasztal. Zene nélkül nem létezhetne tánc, elnémulnának filmjeink, nem fütyörésznénk az utcán és nem dúdolnánk legkedvesebb dalainkat.

Zene: Így neveld a sárkányod

Ahol a szavak elhagynak minket, ott kezdődik a zene. A zene kifejezi mindazt, ami a szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul.

A zene az érzelmek gyorsírása. Azok az érzelmek, amelyek csak nagy körülményességgel írhatóak körül szavakkal, közvetlenül megnyilatkozhatnak a zene által.

Az, hogy mit jelent saját életünkben a zenehallgatás, mindenki tudja. Van, akinek szép emléket idéz, van, akinek kapu egy sokkal szebb világba. Közelebb visz saját lényünkhöz, segít a pillanat csodáját meglelni zajos életünkben.

„Az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni.– mondta Kodály Zoltán. Olyan különleges nyelv ez, ami országhatárokat átlépve, nyelvi akadályokat legyőzve láthatatlan szállal köt össze bennünket. Az életünk része. Így gondolhatta ezt Yehudi Menuhin is, amikor elindított egy mozgalmat és kitalálta a Zene Világnapját, hogy minden év októberében egy napig erre a csodára figyeljen az emberiség.

Zene: Valahol Európában – Zene az kell